Felsőbb szakaszon - első rész2012-05-02 10:54:18
Sikerült a mai napra lopni egy kis időt kajakozásra. Mivel régen láttam Dunaszekcső gyönyörű löszfalát, ezért fölfelé indultam a Dunán.
Utam viszonylag nyugalomban telt, csak néha jelentett társaságot egy-egy hajó. Már jócskán elhagytam a Szabadság-sziget alsó befolyóját, mikor hangos károgásra lettem figyelmes. Ekkor vettem észre, hogy egy táplálék után kutató barna kánya (Milvus migrans) közel merészkedett a part menti fákon fészkelő dolmányos varjakhoz (Corvus c. cornix), amit nehezteléssel fogadtak a szürke mellényes madarak. Összehangoltam támadtak rá a kányára és gyorsan el is hajtották a fészkek közeléből.
A sziget felső végénél a Duna irányt változtatva (a sziget feletti kősarkantyúnak köszönhetően) a jobb partnak kanyarodik, ezért itt a bal parton lelassuló vízben homokpad alakult ki, mely a mai vízállásnál lehetőséget nyújt egy kis pihenőre, szusszanásra. Miközben nézelődöm és kinyújtom elgémberedett tagjaimat, észreveszem, hogy micsoda, már erősen alámosott öreg famatuzsálemek állnak a parton; mindig csodálattal töltött el az alámosott gyökerek kesze-kusza szövedéke. A kis pihenő után folytatom utamat felfelé átevezve a Bári-zátony oldalára. Itt óvatosan haladok, mert rengeteg bedől fa található a vízben, amelyek könnyen felboríthatják az óvatlan hajóst. Elhagyva a zátonyt, feltűnnek Dunaszekcső üdülőterületének első házai. Itt ismét átvágok a folyón és a bal partban folytatom tovább utam, hiszen a lassan észak felé forduló és egy rövid szakaszon kiegyenesedő folyóról innen nyílik a legszebb panoráma Dunaszekcső felé. Megkapó a látvány a Szerb-templom tornyával, a piros háztetőkkel és a falu fölé magasodó löszfallal. Gyorsan elő is kapom a fényképezőgépet és szép emlékként elkattintok pár fotót.
