A fekete levestől a cikóriakávéig2011-08-30 10:11:54
Napos, meleg idő várható, de közel sem olyan hőség, mint az elmúlt héten – idéztem fel még az ágyban az esti előrejelzést. Kicsit meggyorsítandó az ébredést, meleg kávéval a kezemben néztem az erkélyről az éppen csak pirkadó eget. Szó se róla, kifejezetten jól esett a fekete leves melegsége, mert igen csak csípős volt a hajnal.
A Duna is éppen csak ébredezőben volt; szelíden, simán hömpölygött lefelé miközben pamacsokban gőzölgött vize. Gyorsan átértem megszokott kikötőhelyemhez és amint kikászálódtam, neki is vágtam az erdőnek. A töltés lábában még látni lehetett az éjszakai köd foszlányait. Alighogy elhagytam a bekerített erdőfelújítást, és betértem az öreg erdő alá, minden harmatos volt. A sziget északi sarkán lévő hódrágásokat szerettem volna lencsevégre kapni, melyre nem is kellett sokat várnom; a nap is kedvező szögben állt, a háttér is szép volt így sikerült elfogadható képeket készítenem.
Visszafelé kigyalogoltam a töltésre, ahol a korábbi kaszálások után most vígan mutogatta kék szirmait a katángkóró (Cichorium intybus), melynek gyökeréből pörkölés után készül a cikória kávé. A levegőben hangosan gurguláztak a gyurgyalagok (Merops apiaster).
