Terepi munkálatok kezdete: favágás a szigeten2010-09-11 14:11:22
A Moháccsal szemben húzódó Szabadság-szigeten ma még minden nyugodt és csendes. A leginkább csak horgászok, vállalkozó kedvű fürdőzők által használt zátonyt néhol szinte járhatatlan, sűrű erdő borítja. 2009 óta a Duna-Dráva Nemzeti Park biztosítja, hogy a természet védelme zavartalan legyen. Mégis, néhány hónap múlva itt is felberreg majd a motorfűrész. Kivételesen mégsem arról lesz szó, hogy a faanyag iránti igény utolérte még ezt a dunai zátonyt is. Nem a fakitermelés, hanem a természet további védelme a fő cél.
Az elmúlt évtizedekben a zátony természetes növényzetét részben átalakították. A kivágott őshonos erdők helyére nemesnyár ültetvényeket telepítettek, melyek aztán nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A faültetvényeken mindemellett sokkal kevesebb élőlény tud megélni, mint az eredeti erdőkben. Pedig a régi időkben fekete gólya, halászsas, sőt még vadmacska is megfordult itt. Nem beszélve az apróbb termetű élőlények sokaságáról, vagy a színpompás erdei virágokról. Az ültetvények mellett még nagyobb veszéllyel is szembe kell néznie az itt élő állat és növényfajoknak. A Duna vize idegenből elszármazott fák magjait hozta magával, melyek a parton kikeltek. Ma már a zöld juhar, amerikai kőris lassan kiszorítja a megmaradt hazai fafajokat is. Ezt a folyamatot visszafordítja a Duna-Dráva Nemzeti Park a WWF Magyarország segítségével.
A korábban tíz focipályányi területre telepített nemesnyár állományok kivágása után, azok helyére hazai fák; magas kőris, fehér nyár, vénic szil csemeték kerülnek. Elegyfaként még az ehető termésű vadkörte (más nevén vackor) sőt eperfák is gazdagítják az új, fiatal erdőt. Az erdőfelújítás területét néhány évig kerítéssel kell megvédeni a csemeték hajtásait gyakran megdézsmáló vadállománytól (szarvasoktól, vaddisznóktól), melyek könnyűszerrel ússzák át a zátony kísérő mellékágat. Az idegenhonos, gyorsan terjedő fafajok nagy részét szálanként kell kitermelni. Elsősorban a magot szóró idősebb fák eltávolítása fontos, hogy csökkenjen a mag-utánpótlás. Ha a sziget túl lesz ezen az „életmentő beavatkozáson”, a jövőben tervezett természetvédelmi kezelés már kisebb mértékű lesz. Egy-egy facsoport eltávolításával, folyamatos erdőborítás mellett fejleszthető a terület, melynek során az őshonos erdők, rétek, vízpartok ismét régi pompájukban tündökölhetnek majd.
« Vissza a listához
